Családi fotók, céges dokumentumok, videók, számlák vagy egy több hónapos projekt.
Sokszor csak akkor derül ki, mennyire fontos egy fájl, amikor már nincs meg.
Az adatvesztés oka lehet hardverhiba, véletlen törlés, lopás, sérült eszköz vagy akár rosszindulatú program is. A legjobb védekezés ezért nem az, hogy reméljük, velünk nem történik meg.
Hanem az, hogy előre készülünk rá.
Egy másolat nem mentés
Ha egy fontos dokumentum kizárólag a laptopodon található, nincs róla biztonsági másolatod.
Ha átmásolod egy külső meghajtóra, már sokkal jobb a helyzet.
De ha a laptop és a meghajtó ugyanazon az íróasztalon található, egy tűz, betörés vagy más fizikai káresemény mindkettőt érintheti.
Ezért terjedt el az úgynevezett 3-2-1 adatmentési stratégia.
Az alapgondolat:
- legyen összesen három példány az adatból;
- legalább két eltérő adathordozón;
- egy példány pedig fizikailag más helyen legyen.
Az ISOP adatmentési stratégiákról szóló útmutatója szintén ezt a modellt mutatja be, és külön tárgyalja a fizikai és felhőalapú megoldások kombinálását.
Külső merevlemez vagy felhő?
A válasz sok esetben:
mindkettő.
Egy külső SSD vagy HDD előnye, hogy:
- gyors lehet;
- internet nélkül használható;
- egyszeri beszerzési költsége van;
- közvetlen kontrollt biztosít.
A felhő előnye:
- távoli helyen tárolja az adatot;
- több eszközről hozzáférhető;
- könnyen automatizálható;
- bizonyos szolgáltatások verziókövetést is biztosítanak.
A két megoldás tehát nem feltétlenül versenytárs.
Egymás kockázatait egészíthetik ki.
Az automatikus mentés jobb a jó szándéknál
„Majd hétvégén lementem.”
Ez az egyik legrosszabb adatmentési stratégia.
A kézi mentés hajlamos elmaradni, ezért ahol lehet, érdemes automatizálni.
Egy megfelelően kialakított rendszer például:
minden este → helyi mentés
és
folyamatosan vagy naponta → távoli mentés
formában működhet.
Így egy váratlan hiba esetén nem a három hónappal korábbi állapotot tudjuk csak visszaállítani.
A mentést vissza is kell tudni állítani
Ez az adatvédelem gyakran elfelejtett része.
Attól, hogy a rendszer azt írja:
„backup completed successfully”
még nem biztos, hogy az adat valóban használható.
Időnként érdemes tesztelni:
- megnyitható-e a mentett fájl;
- helyreállítható-e egy korábbi verzió;
- működik-e a titkosított mentés kulcsa;
- valóban megvan-e minden fontos könyvtár.
Egy olyan mentés, amelyet soha nem lehet visszaállítani, gyakorlatilag nem mentés.
A felhő szerepe tovább nő
A felhő ma már nem pusztán online tárhelyet jelent. Virtuális szerverek, adatbázisok, fejlesztői környezetek, üzleti alkalmazások és AI-rendszerek is felhős infrastruktúrán működhetnek.
Az ISOP a felhőalapú technológiák jövőjéről is külön cikkben foglalkozik, ami jól mutatja, hogy a cloud mára az informatikai infrastruktúra egyik központi területévé vált.
A legfontosabb fájljaid esetében ezért ne azt kérdezd:
„Elromolhat-e a gépem?”
Hanem:
„Ha ma elromlana, mennyi idő alatt tudnám visszaállítani mindazt, ami fontos?”
Ha erre nincs jó válaszod, ideje rendbe tenni az adatmentést.
Források
- Data Backup Options (cisa.gov)
- Identity and Access Management: Recommended Best Practices for Administrators (cisa.gov)
- Protecting Data from Ransomware and Other Data Loss Events (csrc.nist.gov)
- NISTIR 7621 Revision 1 (nvlpubs.nist.gov)
- SP 1339, OT Backup Quick Start Guide (csrc.nist.gov)
